Van egy ilyen sztorim is.
Volt egy barátnőm.Sülve-főve együtt voltunk.Minden nap beszéltünk,de ha nem akkor heti 4-5-ször biztos!Igaz van köztünk egy kis korkülönbség(4 év)
Talált magának valakit.Aztán már alig beszéltünk...Találkozni sem találkoztunk,És a beszélgetésünk csökkent havi 1-2-re.És már teljesen nem beszélünk!Pedig valamilyen szinten családtag anyu részéről.(féltesója)Nagyon hiányzik még mindig,mert mindent meg tudtam vele beszélni,és nem továbbította senkinek.Mondjuk annyi közös barátunk nem is volt.Megoszthattam vele az összes kínom és bajom!Tudtuk egymás titkait.
Van akinek meg könnyebülést jelent,ha elmondhatja valakinek azt,ami a szívét nyomja.Van aki szereti magában tartani,úgy érzi biztosnak.
A legszörnyűbb az egészben,hogy a pasi lehúzza egy csomó pénzel,és otthagyta miatta az iskolát is!
Ha elfogy a pénz,a pasi biztos otthagyja az én tippem szerint,és aztán jöhet sírni a vállamra.Csakhogy nem fogok én mindent lenyelni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése